Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hihetetlen dolgok

2012.01.07

 Keveredhetett a Neander-völgyi és a mai ember őse

Illyés András

Bár a Neander-völgyi emberek már kihaltak, úgy tűnik, hogy mégsem tűntek el teljesen. Egy új kutatás szerint örökítőanyaguk nyomai a mai emberek genetikai állományában is megtalálhatóak.
A Neander-völgyi emberek körülbelül 30 000 éve tűntek el a Földről, előtte azonban keveredhettek a mai ember ősével, és szaporodóképes utódokat hozhattak létre - állítják az Új-Mexikó Egyetem kutatói. Jeffrey Long és munkatársai 1983 ma élő ember genetikai állományát elemezték, akik Afrikában, Európában, Ázsiában, Óceániában és Amerikában élnek.
A kutatók a genetikai állomány olyan régióit vizsgálták, amelyek "ujjlenyomatként" őrzik az örökítőanyag ősibb szakaszait (ezeket mikroszatellita helyeknek nevezik). Miután elemezték a DNS itt található bázissorrendjeit, egy olyan evolúciós fát készítettek, amely segít megmagyarázni az itt található genetikai variációkat: a leglogikusabbnak az a feltevés bizonyult a kutatók szerint, hogy a Neander-völgyiek populációi kétszer is keveredhettek a mai ember ősével. A feltevések szerint a Homo neanderthalensis vagy a Homo heidelbergensis lehetett ez a Neander-völgyi emberfaj.
A kutatócsoport a fosszilis maradványok adatainak elemzése alapján 60 000, illetve 45 000 évvel ezelőttre teszi az emberfajok találkozásának időpontját. Az első esetben mindez a Földközi-tenger térségében, a második esetben pedig Kelet-Ázsiában történhetett. A fajok találkozására már azt követően került sor, hogy az első Homo sapiens elhagyta Afrikát: erre utal az az eredmény, hogy a kutatók nem találtak a fajok kereszteződésére utaló nyomokat a mai afrikai emberek genetikai állományában - írja a Nature News.
Az Új-Mexikó Egyetem kutatási eredményeit a közeljövőben mások is megerősíthetik. Svante Pääbo (Max Planck Intézet, Leipzig) és kollégái ugyanis nemrég számoltak be arról, hogy elkészültek a Neander-völgyi ember teljes genetikai állományának nyers bázissorrendjével. Pääbo és munkatársai korábban ugyan kizárták a fajok egymással történő szaporodásának lehetőségét, a kutatók azonban egyelőre nem a teljes genetikai állomány vizsgálatára alapozták feltevésüket.
Ugyanez a kutatócsoport nemrég egy új, eddig ismeretlen emberfajra utaló fosszilis leletet is feltárt: amint arról rovatunk is beszámolt, Pääbo és munkatársai - a magyar Viola Bence részvételével - egy ujjcsontból kivont mitokondriális DNS alapján végeztek teljes genomelemzést. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy egy korábban nem ismert emberfaj maradványait sikerült megtalálni a szibériai Altáj hegységben lévő Gyenyiszova-barlangban.
A lelet korát 30 000 és 48 000 év közé teszik, ami nagyjából egyezik azzal az időszakkal, amikor a mai ember őse és a Neander-völgyiek egymás mellett élhettek. Az újonnan feltárt maradvány - bár még nem tudni, milyen fajról van szó - később talán az Új Mexikó Egyetem kutatóinak új eredményeiről is teljesebb képet adhat - írja a Nature.
A kutatás eredményeit az American Association of Physical Anthropologists idei éves találkozóján ismertették.

Forrás: Nature News

Véletlenek és a 20 dolláros

1. Hajtsatok össze egy 20 $ - ost félbe....


 
2. Hajtogassátok tovább, mint alább...
(pontosan így!) 10510c214k

     

 


 

3. A másik oldalát is pontosan így hajtsátok...
Et voilà, a PENTAGON lángokban! (piros kör)

4. Most egyszerüen...fordítsátok meg.....
A WTC –böl kicsapó füstfelhök….

 
Micsoda véletlen! Egy egyszerü geometriai hajtogatással meg lehetett volna jósolni a katasztrófát??!!
 
Véletlen? 
Döntsétek el magatok!

 
 De ez még nem minden… ez az, amit már láttatok...

 Elöször A lángokban álló Pentagon...

 Majd a két torony…

 

… és most… ezt nézzétek!

 

Háromszoros véletlen egy egyszerü
20$ -oson!!!!!!!!

Hihetetlen dolgokra képes a parafenomén Márkó

 A 12 éves nyíregyházi fiú rendkívüli energiájával tárgyakat bűvöl, gyógyít, s jóslatai is valóra válnak.
Családján és az őt tanítványává fogadó parafenoménon kívül eddig csupán legjobb barátja tudta Magera Márkóról, hogy rendkívüli képességei vannak. A 12 éves nyíregyházi kisfiú elsőként a Borsnak mesélt különös élményéről. 

– Még csak elsős voltam a suliban. Két szellem jelent meg, amikor lefekvéshez készültem. Nagyon megijedtem, s szóltam anyáéknak – mesélte Márkó.

– Ők elvittek Harasztosi László parafenoménhoz, aki kifaggatott, majd megnyugtatott: jó szellemekről van szó, akik segítenek és védelmeznek. 

A család úgy tartja, már a gyermek fogantatását is Harasztosinak köszönhetik. 
Márkó az energiájával képes tárgyakat tapasztani mások, így édesapja testére. Fotó: Faludi Koppány
Márkó az energiájával képes tárgyakat tapasztani mások, így édesapja testére. Fotó: Faludi Koppány

– Tizenhárom éve lúdtojás nagyságú daganatot találtak a nejem méhében, amit el akartak távolítani az orvosok – magyarázza Márkó édesapja, Tamás. 

– A parafenomén energiakezelése azonban teljesen meggyógyította, ezt követően négy hónappal fogant Márkó.

Harasztosi hihetetlen energiákat mért a gyereknél, aki mestere bátorítására elkezdte gyógyítani nagymamája fájós térdét. Harasztosi László szerint Márkónak még az övénél is nagyobb energiája van, s megfelelő képzés mellett a világ egyik legnagyobb gyógyítója válhat a nyíregyházi srácból - írja a borsonline.hu
 

Ősi Technológia: High-Tech Háborúk

Szanszkrit szövegek tele vannak utalásokkal olyan istenekre, akik égi csatákat vívtak felfegyverzett Vimánákkal, melyek olyan halálosak amilyen halálosakat a mostani felvilágosult korunkban csatarendbe tudunk állítani. Például van egy passzus a Rámájanában, amely ezt írja:
„ A Puspaka jármű, amely a Naphoz hasonló és a testvéremhez tartozik, aki az erőteljes Rávan által hozta; az a légies és pompás jármű odamegy, ahová akar… az a jármű egy fényes felhőhöz hasonló, fenn az égen.”
„… és a király (Ráma) beszállt, majd a pompás jármű a Raghira parancsára a magasabb atmoszférákba emelkedett.”
A Mahabharatrában, egy hatalmas méretű ősi indiai versben olvashatjuk, hogy egy
Asura Maya nevű illetőnek volt egy Vimánája, amely 12 könyék kerületű, és 4 erős kerékkel rendelkezik.
A vers valóságos információs aranybányája az istenek közti háborúknak, akik nézeteltéréseiket fegyverekkel rendezték el, olyan halálosakkal, melyeket csak mi vagyunk képesek bevetni. Eltekintve a ’Lángoló Rakétáktól’, a vers említ más bevetett halálos fegyvereket is. ’Indra Dárdája’, amely egy forgó sugárvető (fényszóró?) által működött.
Amikor bekapcsolták, egy fényoszlopot produkált, amelyet ha egy célpontra irányítottak, azt azonnal elpusztította (felemésztette) az erejével.
Egy részletben, a Hős, Krisna az ellenségét, Salvát üldözte az égen, amikor Salva Vimánája, a Saubha valahogyan láthatatlanná vált. A rettenthetetlen Krisna azonnal kilőtt egy különleges fegyvert: „Gyorsan bevetettem egy nyilat, mely megölte a hangjának felkutatása által.”
Sok más szörnyű fegyverleírás fellelhető elég lényegre törően a Mahabharatrában, de a legijesztőbb mindközül a Vrishis ellen használt. A beszámoló szerint: „Gurkha a sebes és erőteljes Vimánájával a Vrishis és Adhakas három városa ellen repült és egy lövedéket hajított rájuk, mely az Univerzum teljes energiájával volt töltve. Egy izzó füst és tűzoszlop, mely 10 ezer Napként ragyogott, emelkedett fel teljes pompájában…
Az ismeretlen fegyver volt az, a Vas Menykő, egy gigantikus hírnöke a halálnak, amely porrá zúzta Vrishis és Adhakas teljes faját.”
Fontos megjegyezni, hogy az effajta feljegyzések nem egyedülállóak. Több hasonló keresztutalás is fellelhető más ősi népeknél.
Ennek a Vas Menykő-nek az utóhatása egy jól felismerhető, baljóslatú gyűrű.
Akik általa haltak meg, látszólag a felismerhetetlenségig összeégtek.
A túlélők kicsivel jobban jártak, a hajuk és körmük kihullott. Valószínű a legzavarbaejtőbb és kihívóbb, hogy az ősi jegyzetekben információk vannak arról, hogy hogyan építsünk egy ilyen állítólagos, mitikus Vimánát. A maguk módján, az instrukciók elég pontosak.
A szanszkrit Samarangana Sutradhara azt írja: „Erősre és ellenállóra kell a Vimána testét készíteni, mint egy nagyszerű repülő fény testű madárnak. Belülre elsőnek a Merkúr motort (hajtóművet) kell betenni a vashűtő berendezésével az alján. A Merkúrban lappangó erővel, mely a vezető (irányító) forgószelet mozgásba hozza, egy benne ülő ember hatalmas távolságokba utazhat az égen. Egy Vimána mozgása lehet vertikálisan fel- és leszálló, rézsútosan mozgó előre és hátra. A gépezetek segítségével az emberi teremtmények képesek az eget szelni és a mennyei lények a Földre szállni.”
A Hakatha (A babilóniaiak törvénykönyve) álláspontja elég egyértelmű: „Egy repülő gépezet működtetésének privilégiuma nagyszerű. A repülés tudománya mind között a legősibb örökségünk. Egy ajándék azoktól ’Akik a fellegekből valók’. Átvettük tőlük, mint megannyi életet megmentő eszközt. Azonban még fantasztikusabb az az információ, mely egy ősi kaldeus (Chaldean) műben lelhető fel, ’A Sifrala’-ban, amely több mint 100 oldalnyi leírást tartalmaz arról, hogy hogyan építsünk repülőszerkezeteket. Olyan szavakat tartalmaz, mint pl. grafit rúd, réztekercs, kristály indikátor, vibráló szféra (gömb?), stabil szögek, stb.
Ősi Indiai Repülőgép Technológia> az Anti- Gravitáció kézikönyvből D. Hatcher Childress-től.
Megannyian, az UFO rejtélyt kutatók közül elsiklanak egy igen fontos tény felett. A legtöbb repülő csészealjat idegen eredetűnek feltételezik, esetleg katonai szervezetektől eredeztetik, eközben valószínű, hogy ősi indiai és atlantiszi származásúak.
Amit az ősi indiai repülő szerkezetekről tudunk, az ősi indiai forrásokból származik; ősi szövegekből, melyek a századok során ránk maradtak. Nem kétséges, hogy ezen szövegek legtöbbje hiteles; a megannyi jól ismert ősi indiai eposz önmagukban, és betűről betűre százával tartalmazza azokat. Legtöbbjük még nem lett angolra lefordítva ószanszkitból.
Ashoka az indiai nagyúr létrehozta az ’A Kilenc Ismeretlen Ember (Férfi?) Titkos Társaság’-át: nagy indiai tudósok, akik állítólag katalogizálták a tudományokat. Ashoka, munkájukat titokban tartotta félve attól, hogy a tudósok által összegyűjtött csúcstechnológiák, melyeket ősi indiai forrásokból gyűjtöttek össze, gonosz háborús cselekedetekhez használják fel, melyek ellen Ashoka hevesen kiállt, és áttért a buddhizmusra miután egy rivális sereget megsemmisített egy véres csatában. A ’Kilenc Ismeretlen Ember (Férfi?)’ összesen 9 könyvet írt, feltehetően mindegyik egyet. Egyedi jelzésű volt a „Gravitáció Titkai!” Ez a könyv nem ismeretlen a történészek számára, de ők nem úgy tekintettek rá, mint aminek köze lenne a „gravitáció irányításához”.
Feltehetőleg még mindig egy titkos könyvtárban tartják valahol Indiában, Tibetben vagy valahol máshol (talán valahol Észak-Amerikában). Pontosan érthető az oka annak, hogy miért is akarhatott Ashoka egy ilyen titkos tudást elrejteni ameddig csak lehet.
Ashoka szintén tartott az olyan pusztító háborúktól, melyekben ilyen csúcsfejlett járműveket és futurisztikus fegyvereket vetnek be, melyekkel az ősi indiai Ráma Birodalmat elpusztították több ezer évvel ezelőtt. Pár évvel ezelőtt a kínaiak felfedeztek néhány szanszkrit írást a tibeti Lhasában, melyeket a Chandrigarh Egyetemre küldtek fordításra.
Dr. Ruth Reyna az egyetemről, azt állítja, hogy az írások instrukciókat tartalmaznak csillagközi űrhajók építéséhez! Állítása szerint a meghajtó rendszerük Anti-gravitációs elven működik és egy ’laghima’-hoz hasonló rendszerre alapoz, az ego ismeretlen ereje, mely az ember fiziológiai alkatában lakozik, „egy centrifugális erő, mely elég erős ahhoz, hogy közömbösítsen minden gravitációs hatást.” A hindu jógikhoz hasonlóan, a ’laghima’ az, ami képesé tesz egy személyt a levitációra.
Dr. Reyna elmondta, hogy ezen gépek fedélzetén, melyeket „Astra”-nak hívnak a szövegek, az ősi indiaiak képesek voltak emberek csoportjait küldeni bármely bolygóra, az írás szerint, melyet több ezer évesnek tartanak. A kéziratok szintén felfedik az ’antima’ titkát; „a láthatatlanság köpenyének” és „garima”-nak; „hogyan váljunk olyan nehézzé, mint a vezetés hegye (mountain of lead?).” Természetesen az indiai tudósok nem vették túl komolyan ezeket a szövegeket, de az értéke jócskán megnőtt miután a kínaiak bejelentették, hogy az írások egyes elemeit felhasználják az űrkutatásaikhoz! Ez volt az első példa, hogy egy kormány elismeri Anti-gravitációs fejlesztéseit. A kéziratok nem állítják határozottan, hogy valaha is történt volna bolygóközi utazás, de azt sugallják, hogy szervezett utak voltak a Holdra, bár az nem pontosan érthető, hogy hogyan hajtották azt végre.
Viszont, az egyik legnagyobb indiai eposz, a Rámájana, tartalmaz egy nagyon részletes történetet, mely egy utazást ír le a Holdhoz egy Vimánával (vagy Astrával), és egy tényszerű leírást egy Holdon zajló csatáról egy Asvin (vagy „Atlanti”) repülővel. Ez csak egy kis része a jelenlegi bizonyítékoknak az indiaiak által használ Anti-gravitációs, repülési és űrhajózási technológiájára. Ahhoz, hogy ténylegesen megértsük ezt a technológiát, még sokkal távolabb kell visszamennünk az időben. Az észak-indiai és pakisztáni „Ráma Birodalmat” majd 15 ezer évvel ezelőtt alapították az indiai szubkontinensen, melynek hatalmas népessége, fejlett városai voltak, melyekből igen sok volt a pakisztáni, észak-, és nyugat indiai sivatagokban.
Ráma az Atlanti civilizációval egy időben létezett a Közép- Atlanti Óceánban, és felvilágosult papkirályok vezették, akik a városokat igazgatták. Ráma hét leghatalmasabb fővárosát a hindu írások „A Hét Rishi Városok” néven említik. Az ősi indiai szövegek szerint a lakosságnak repülő szerkezeteik voltak, melyeket „Vimánának” hívtak. Az ősi indiai eposz említést tesz egy dupla fedélzetű (kétszintes), kör alakú, ablakokkal és egy kupolával rendelkező, ahogy mi jobban el tudjuk képzelni, repülő csészealjról. „Szélsebesen” repült és „dallamos hangot” bocsájtott ki magából. Megközelítőleg négy típusa volt a Vimánáknak; voltak csészealj formájúak, a többi cilinderhez („szivarformájú repülők”) hasonló volt. Számtalan ősi indiai szöveg említi a Vimánákat, több kötet is megtelne velük. Az ősi indiaiak, akik maguk készítették ezeket a járműveket, teljes repülési útmutatókat írtak a különböző féle Vimánák irányításához, ezekből elég sok fennmaradt és némelyiküket még angolra is lefordították.
A Szamara Szutradhara egy tudományos értekezés, amely az összes lehetséges repülési szöggel foglalkozik Vimánák repüléséhez. 230 versszak foglalkozik a konstrukcióval, felszállással, több ezer mérföldnyi cirkálással, normál és vészleszállással, és még a lehetséges madarakkal való ütközésekről. 1875-ben egy indiai templomban újra felfedeztek egy i.e. 4. században íródott szöveget a Vimánika Szasztrát, melyet Bharadvai a Bölcs írt, aki egy a forrásánál is régebbi szöveget használt fel. Ez a Vimánák működtetésével foglalkozott és információk voltak benne a kormányzásról, a hosszú repülések előkészületéről, a repülő vihar és villám elleni védelméről, és arról, hogy hogyan váltsunk át szoláris energiára szabadenergia-forrásról, ami „Anti- gravitációnak” tűnik. A Vimánika Szasztrának (vagy Vymaanika-Shaastra) 8 fejezete van tele ábrákkal, melyek 3 fajta légi jármű leírását tartalmazzák, és olyan berendezésekét, melyek nem fognak tüzet és nem is romlanak el. Szintén említ 31 alapvető alkatrészt és 16 anyagot, amelyből Vimánákat építenek. Ezt a dokumentumot angolra lefordították és a kiadónál levélben rendelhető:
VYMAANIDASHAASTRA AERONAUTICS, írta Maharishi Bharadwaaja, angolra fordította, szerkesztette, nyomtatta és kiadta Mr. G. R. Josyer, Mysore, India 1979 (elnézést, cím nincs).
Josyer úr az igazgatója a Nemzetközi Szanszkrit Nyomozó Akadémiának, mely Mysore-ban található. Nem kétséges, hogy a Vimánákat valamilyen „Anti- gravitációs” erő hajtotta meg.
A Vimánák függőlegesen szálltak fel és képesek voltak lebegni az égen, mint egy modern helikopter. Bharadvai a Bölcs nem kevesebb, mint 70 légügyi hatóságra (hatósági személyre?) és 10 légügyi szakértőre utal az óvilágban.
Ezek a források mára már elvesztek. A Vimánákat egy Vimána Grihában tartották, egyfajta hangárban, és néhol azt állították, hogy valamilyen sárgás-fehér folyadékkal hajtották meg őket, néha meg valami merkúr nevű vegyülettel, úgy tűnik az írók is belezavarodtak ebbe.
Valószínű, hogy a későbbi írók megfigyelőként a korábbi szövegek alapján írtak a Vimánákról és érthetően belezavarodtak a meghajtás alapelvébe. A sárgás-fehér folyadék valószínűleg gázolaj (benzin?) lehetet, és valószínű, hogy a Vimánáknak többféle meghajtása lehetett, köztük belsőégésű hajtómű és talán még sugárhajtómű is. Érdemes megjegyezni, hogy a Nácik fejlesztették ki az első gyakorlati sugárhajtóművet a V8 rakétához. Hitlert és a náci vezérkart különösképpen érdekelte az ősi India és Tibet, és több éves expedíciókat küldtek ezekre a helyekre a 30-as évektől kezdve, hogy ezoterikus bizonyítékokat gyűjtsenek, és valószínű, hogy ezektől az emberektől tudományos információkat szereztek!
A Dronaparva szerint, mely a Mahabhararta és a Rámájana része, van egy leírás egy gömb alakú Vimánáról, amely a merkúr által keltet hatalmas sebességű szél által született. Úgy mozgott, mint egy UFO, fel és le, előre és hátra, ahogy a pilóta akarta.
Más indiai forrásból, a Számárból (Samar), a Vimánák „vasgépek voltak, jól összeforrasztott és sima, merkúrral töltve, melyet a hátulján lövellt ki morajló lángként.”
Egy másik mű, a Számáránganaszutradhara leírja, hogy hogyan készültek ezek a járművek. Valószínű, hogy a merkúrnak a meghajtáshoz volt köze, de sokkal valószínűbb, hogy a vezérlőrendszerhez volt köze. Érdekes módon, szovjet tudósok felfedezték a türkmenisztáni és a Góbi Sivatag béli barlangokban a „korszakokkal ezelőtti kozmikus járművek navigálásához használt műszerek”-et. Az eszközök domború üveg vagy porcelán tárgyak, melyek egy tölcsérben végződnek egy csepp merkúrral benne.
Evidens, hogy az ősi indiaiak összevissza repkedtek ezekkel a járművekkel egész Ázsiában, feltehetően Atlantiszra, és nyilvánvalóan még Dél-Afrikába is. A pakisztáni Mohenjodaroban találtak egy írást (feltételezhetően egyike a „Ráma Birodalom Hét Rishi Városának”), amely még mindig megfejtetlen, amely szintén megtalálható még egy helyen a Világon:
a Húsvét Szigeteken! A Húsvét Szigeteki írást Rongo-Rongo írásnak hívják és szintén megfejtetlen, és hátborzongatóan hasonlít a mohenjodaroi szövegre. Volt egy légi bázis a Ráma Birodalom Vimánái számára a Húsvét Szigeteken? (A mohenjo- daroi Vimána repteren, ahogy az utas a várócsarnokba megy, hallhatja az édes dallamos hangját a bemondónak a hangszórón keresztül: „Ráma légitársaság 7-es számú járata Balira, Húsvét Szigetekre, Nazcára, és Atlantiszra kész a beszállásra. Az utasokat kérem fáradjanak a beszállókapuhoz…”) Tibetben, nem kis távolság, „tüzes szekérről” ekképp beszélnek: „Bhima járművével tovaszállt, ragyogó akár a Nap és hangos akár a vihar… A repülő szekér fénylett, mint a láng a nyári éjszakai égen… Úgy suhant, mint egy üstökös… Olyan volt mintha két Nap ragyogott volna. Aztán a szekér a magasba emelkedett és a menny felragyogott.”
A Bhavabhuti Mahavirájában, egy 8. századi Jain (ez egy vallás) írás régi szövegeket és tradíciókat gyűjtött össze, melyben ezt olvashatjuk: „Egy égi szekér, a Pushpaka, megannyi embert szállított Ayodhya városába. Az ég fantasztikus repülő masinákkal volt tele, sötétek, mint az éjszak, de sárgás ragyogásukkal feltűnőek.” A Védák, ősi hindu versek, melyek valószínű a legrégebbi az összes indiai írás közül, különböző formájú és méretű Vimánákról tesz említést: az „ahnihotravimana” két hajtóművel rendelkezett, az „ELEFÁNT- VIMÁNA” még több hajtóművel volt ellátva, a többi típus a jégmadár (halászmadár), Ibis és más állatok után volt elnevezve. Sajnos, mint a legtöbb tudományos felfedezés, a Vimánák is fel lettek használva háborús célokra. Az atlantisziak a saját repülő szerkezetüket, a ’Vailixi’-t használták, egyfajta repülőgép, amellyel szó szerint megpróbálták meghódítani a világot, ha hihetünk az indiai szövegeknek. Az atlantisziakat az indiai szövegekben „Asvinoknak” is említik, akik sokkal fejlettebb technológiával rendelkeztek, mint az indiaiak és szembetűnően sokkal inkább háborús természetük volt.
Habár nincsenek ősi szövegek az atlantiszi Vailixi-ről, néhány információ érkezett hozzánk ezoterikus, ’okkult’ forrásokból, melyek leírják a repülőszerkezeteiket. A Vimánaként nem azonosítható Vailixi alapjában véve szivar alakú és képes volt a víz alatt manőverezni ugyanúgy, mint a légkörben, vagy a világűrben. Más járművek, a Vimánákhoz hasonlóan csészealj formájúak és szintén képesek voltak alámerülni. Eklal Kueshana a ’The Ultimate Frontier’ című könyv szerzője, egy 1966-os cikkében azt írta, hogy a Vailixi 20 ezer évvel ezelőtt Atlantiszon lett kifejlesztve és a leggyakrabban használt típusuk az „egy csészealj formájú, rendszerint trapezoid keresztszelvényű, három domború hajtóműgondolával az alján.” „Mesterséges Anti-gravitációs eszközt használnak meghajtásként, amely megközelítőleg 80 ezer lóerő leadására képes.”
A Rámájana, Mahabhararta és más szövegek egy iszonyatos háborúról beszélnek, úgy 10-12 ezer évvel ezelőtt Atlantisz és Ráma között, olyan pusztító fegyverekkel, amilyeneket az olvasó a század 2. feléig elképzelni sem tudott.
Az ősi Mahabhararta, a Vimánák egyik forrása, elmeséli a hihetetlen pusztítását ennek a háborúnak: „… (a fegyver ez volt) egy lövedék az univerzum teljes energiájával töltve.
Egy tündöklő izzó füst és tűzoszlop 10 ezer Napként, teljes pompájában emelkedett fel…
Vas Menykő, egy gigantikus hírnöke a halálnak, amely porrá zúzta Vrishis és Adhakas teljes faját… Akik általa haltak meg, látszólag a felismerhetetlenségig összeégtek.
A hajuk és körmük kihullott; az agyagedények látszólag ok nélkül törtek szét és a madarak fehérré váltak… néhány órával később minden élelem fertőzötté vált… hogy szabaduljanak a tűzből, a katonák patakokba dobták magukat, hogy megmossák maguk és felszerelésük…”
Úgy tűnik, hogy a Mahabhararta egy atomháborút ír le! Az ehhez hasonló utalások nem egyedülállóak, de a csaták, a bevetett fegyverek fantasztikus arzenálja és az égi járművek mind közösek az összes indiai eposzban. Még egy Vimána-Vailixi holdi csata leírás is létezik!
A fent leírtak elég híven tükrözik, hogy hogyan is nézhet ki egy atomrobbanás és a radioaktivitás hatása a népességre. A vízbeugrás az egyetlen remény.
Amikor Mohenjodaro-i Rishi Várost archeológusok a múltszázadban feltárták, utcákon heverő csontvázakat találtak, némelyikük úgy tartotta a kezét, mintha valami hatalmas csapás érte volna őket. Ezek a csontvázak a valaha találtak közül, a legnagyobb radioaktivitást mutatták a Nagaszakiban és Hirosimában találtakat is beleértve. Azon ősi városoknak, melyeknek kő és téglafalaik voltak, teljesen megüvegesedtek, ezek teljesen egybeolvadtak, megtalálhatóak Indiában, Írországban, Skóciában, Franciaországban, Törökországban, és más helyeken. Nincs logikus magyarázata annak, hogy hogyan üvegesedhettek meg kőből épült citadellák és városok, kivéve egy atomrobbanást.
Még továbbmenve, Mohenjo- Daro-nál, amely egy jól tervezett város, lefektették a közművet, a vízvezetékrendszer főleg Pakisztánt és Indiát szolgálja ki, és az utcákat „fekete üvegdarabok” terítették be. Felfedezték, hogy ezek a fekete üvegdarabkák nagyon magas hő által megolvadt agyagedények voltak!
Atlantisz kataklizmikus elsüllyedésével és Ráma atomfegyverek általi eltörlésével, a világ a ’kőkorszakba” omlott össze és a modern történelem csak évezredekkel később kezd feltámadni, úgy tűnik nem tűnt el Atlantisz és Ráma összes Vimánája és Vailixi-je.
Az elmúlt évezredek során épültek, némelyikük még mindig használatban van, ezt bizonyítja Ashoka ’Kilenc Ismeretlen Férfi’-je és a Lhasa kéziratok. A titkos társaságok vagy a „Testvériség” rendkívüli, „megvilágosodott” emberi teremtmények megőrizték ezeket a találmányokat és tudományos ismereteket, történelmet, stb., ez nem is tűnik meglepőnek.
Megannyi jól ismert történelmi személy, köztük Jézus, Buddha (Buddah), Lao Tzu, Konfúciusz, Krisna, Zoroaster, Mahavira, Quetzalcoatl, Akhenaton, Mózes, és még sok jelenkori feltaláló és természetesen még sokak, akik valószínűleg névtelenek maradnak, mert tagjai valamelyik titkos szervezetnek. Érdekeségként megemlítendő, hogy amikor Nagy Sándor megszállta Indiát, több mint 2 ezer évvel ezelőtt, a históriásai megörökítettek egy eseményt, amikor megtámadta őket egy „lángoló, repülő pajzs”, amely a sereg felett repdesett és megrémítette a lovasságot. Ezek a repülőcsészealjak azonban nem használtak semmilyen atom-, vagy sugárfegyvert Sándor serege ellen, nem volt kegyelem és Sándor elindult meghódítani Indiát. Több író is azt sugallja, hogy a „Testvériség” Tibetben, vagy más Közép-Ázsiai helyen, titkos barlangokban tartja a saját Vimánáit és Vailixi-jeit, és a nyugat-kínai Lop Nor sivatag egy nagy UFO rejtély központja ként ismert. Talán még mindig itt tartanak egy csomó repülőszerkezetet, földalatti bázisokon, mint amilyeneket az amerikaiak, britek és szovjetek építettek szerte a világon az elmúlt néhány évtizedben. Továbbra sem lehet minden UFO tevékenységet a régi Vimánák számlájára írni, melyek valamilyen oknál fogva a Holdra utazgatnak.
Írta: John Burrows
Fordította: Sikó Gábor
Vimana - Leírások repülő szerkezetekről
Vimánák
"Egyszer, amikor Citaketu király az űrben utazott Vishnutól kapott gyönyörű repülőgépén, találkozott Sivával. A nyilak, amelyeket Siva lőtt ki, hasonlatosak voltak a Nap égő sugaraihoz, és beborították mind a három lakórepülőt olyannyira, hogy soha többé nem lehetett látni őket.
Srimad Bhagasvatam, Sixth Canto, Part 3
Az Észak-Indiában és Pakisztánban található ú.n. - Rama birodalom - tizenötezer évvel ezelőtt alakult ki az indiai szubkontinensen. Több nagy és fejlett városból állt, melyek közül jónéhány még felfedezésre vár Pakisztán sivatagjaiban, Észak- és Nyugat-Indiában. A Rama birodalomban megvilágosodott pap-királyok uralkodtak, akik kormányozták a városokat. A hét legnagyobb fővárost az ősi hindu szövegek "A Hét Rishi Város"-ként emlegetik. A régi írások állításai szerint a lakóknak voltak repülő gépei, amelyeket vimanáknak hívtak. Az ősi indiai eposz leírja, hogy a vimana kétszintes, kör alakú repülőgép volt kerek ablakokkal és kupolával, leginkább emlékeztetve arra, ahogy mi leírunk ma egy repülő csészealjat. A - szél sebességével - repült és - melodikus hangokat - adott ki magából. Legalább négy különböző vimanát különböztettek meg: néhány csészealj alakút és néhány szivar alakút.>>
D. Hatcher Childress, "Ancient Indian Aircraft Technology" In The Anti-Gravity Handbook>>
 -Egy légi-szekér, a Pushpaka, sok embert szállított Ayodhya fővárosába. Az ég telis-tele volt csodás légi járművekkel, melyek sötétek voltak mint az éj, de sárgán ragyogó fény világította meg őket.>>
Mahavira of Bhavabhuti (A Jain text of the eighth century culled from older texts and traditions)>>
A Védák, - az ősi hindu költemények, amelyek feltételezések szerint a legősibb indiai írások - különböző alakúaknak és méretűeknek írják le a vimanákat: az - ahnihotra vimana - két motoros volt, az - elefánt vimanának - több motorja volt, és említés esik más típusokról is, melyek a jégmadárról, az íbiszről és egyéb állatokról kapták nevüket.>>
D. Hatcher Childress, "Ancient Indian Aircraft Technology" In The Anti-Gravity Handbook >>
Milyen csodálatos Vata szekere! Fékezhetetlen és olyan a hangja, mint a villámnak., megérinti az eget, égő színű, ragyogó fényt bocsát ki, és felkeveri a port a földön.>>
Rig-Veda (Vata is the Aryan god of wind.)>>
"India Védikus irodalmában különböző leírások léteznek repülő gépekről, melyeket általában vimanáknak hívnak. Két kategóriát különböztetnek meg: >>
ember által készített jármű amely repülőgépre hasonlít és madár-szerű szárnyak segítségével repül, >>
körvonal nélküli struktúrák, melyek misztikus módon repülnek és általában nem az emberek készítették.>>
Az első kategóriába tartozó eszközöket főleg középkori szekuláris szanszkrit munkák emlegetik, melyek építészettel, automatákkal és ostromgépekkel, valamint egyéb mechanikus eszközökkel foglalkoznak. >>
A második kategóriákba tartozókról ősi művekben olvashatunk (mint a Rigveda, a Mahabharata, a Ramayana vagy a Purana) és a leírások szerint nagyon sok tipikus UFO-tulajdonsággal rendelkeznek. Léteznek ősi indiai megemlékezések ember által, fából készített járművekről is, melyek szárnyakkal repültek, mint a modern repülőgépek. Azontúl, hogy ezeket az eszközöket is vimanáknak hívták, nem mondhatjuk el, hogy minden vimana hasonlított a repülőgépekre. A legtipikusabb vimana repülési tulajdonságaiban az általunk ismert UFO-kra emlékeztetett, és azok a lények akiket kapcsolatba hoztak a repülő eszközzel, hasonló jellemzőkkel rendelkeztek, mint ahogy manapság leírnak ufonautákat. Érdekes példa a vimanára az a repülő gépezet, amelyet Salva, egy egykori király kapott Maya Danavától, aki a Taltala bolygórendszerből származott.">>
Richard L. Thompson, Alien Identities>>
A kegyetlen Salva Saubha szekerén közeledett, melyen eljutott mindenhova és segítségével megölt sok bátor Vrishni fiatalt és gonoszul lerombolta a városi parkokat.>>
The Mahabharata>>
Létezik egy rege Krishnáról, a hősről, amelyben modern fegyverekre való utalásokat is felfedezhetünk: "Ahogy szállt az égen és követte Salva-t , a Saubha-ja hamar felreppent az égre: rakétákat, nyilakat, szálfegyvereket, harci-baltákat, három élű dárdákat dobált, lángot szórt rám megállás nélkül. Az égen száz Nap és Hold jelent meg, és száz millió csillag. Nem lehetett tudni, hogy nappal van-e vagy éjszaka és az iránytű sem működött.">>
The Mahabharata>>
Az a repülő, melyet Salva használt, roppant titokzatos volt. Olyan különleges volt, hogy néha úgy tűnt, több repülő is látható az égen, néha pedig egy sem volt észlelhető. A repülő néha látható volt, néha láthatatlan, és ezzel állandó fejtörést okozott a Yadu dinasztia harcosainak. Néha a földön állt, néha az égen szállt, néha egy hegycsúcson pihent, máskor a vízen lebegett. A csodálatos hajó úgy repült az égen, mint egy forgó tűzlabda s egy pillanatra sem állt meg.'>>
Bhaktivedanta, Swami Prabhupada, Krsna>>
AZ INDIAI HÁBORÚK TÖRTÉNETE.
A Gilgames eposz után eljutottunk Indiáig. Erről már említést tettünk, hogy mennyi különös technikai eszköz, és repülőgép leírást találunk a Védikus irodalomban. Most nézzük meg, hogy mit írnak a védá-k mandalái a háborúkról! Kezdjük a legrégebbinek tartott Rig-véda verseinél.
A Föld, minden teremtménye fel Parjanyától, és borzalmas fegyverétől, és még az ártatlan is kitér előle, noha bivalyerős, mert Parjanya agyonüti a gonosztevőket. Óh pap, aki egyetlen csapással zúztad szét Cambara városát… Örvénylő lángnyelveid szaporán hullottak, bátor kedéllyel lábad nyomán. Féket veszítve, szárnyas lángokat árasztott körös-körül… (Dillep Kanjilal fordítása)
Ramajana eposz ugyanerről a csatáról beszél, csak már azt Rámá-nak tulajdonítja. Ez az előző, nem azonosított a Parjanya név, lehet Ráma másik neve is. De ami a furcsa az, hogy a szó szerinti fordítása Parjanya = Katasztrófa! A város Cambara nevét se felejtsük el, mert ma is meg van, illetve csak annak a helye.
Égi ruháját felöltve fölszállott Ráma a szekérbe, és oly csatába lendült, melyet emberi szemek még sohasem láttak. Istenek és a földi emberek nézték a harcot, és remegve néztek, hogy Ráma hogyan vezeti az isteni harckocsit. (Vimana) Halálos lövések fellegei sötétítették meg az égboltot, és takarták el a nap fénylő arcát. A harcmezőre örök sötétség ereszkedett… Szörnyű szelek rázták meg a dombokat, völgyeket, és a tengereket. A nap arca fakó lett a szálló fekete portól. Amikor a csata nem szűnt meg még Ráma dühében a Brahma fegyverét vette, mely égi tűzzel van megtöltve. Ez a halálos fényfegyver, mely oly halálos, mint az égi villám. Kerek íjából kilőtte a villámfegyvert, amely átfúrta Ravan fémszívét…
Nos talán mindenki észrevette, hogy mennyire hasonlít ez a mondarész az Ó-germán Eddá-ban leírtakhoz. De van vonatkozása az Ószövetségben leírtakhoz is, mint Sekina-Vimana! De ha megnézzük, hogy Énokh–nál, hogyan is töltöttek, meg azt a bizonyos tömjénezőt, akkor láthatjuk, hogy itt, és a Ramajana-ban szóról szóra ugyanez történt. A Brahma-fegyver hatását nehéz lenne nem összevetni a Mitum fegyver ugyanilyen hatásával. Egy nagyon érdekes technikai kijelentés van a fentiekben is. Ez pedig a kerek íj, amiből valamit kilőttek! Ugyan mi is lehet ez? Hiszen akkora butaságot, hogy egy ij kerek, talán még a prehisztorikus időkben sem írhattak le! Ez a kerek íj pedig villámfegyvert lőtt ki! Ami még a fémszívet is átfúrta! A fémszív az nem tévedés, mert majd láthatjuk, hogy vannak olyan Indiai Istenek, akik nagyon is könnyen összetéveszthetőek, vagy éppen azonosíthatóak a humanoid robotokkal. Talán nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy a fenti monda részletben több fegyverfajtáról is szó van és ebből az egyik, lehet a “kerek íjból” kilőtt lövedék, ami nagyon is hasonlit egy mai puskára, vagy a kézi fegyver alá szerelt mini aknavetőre. Itt az aknavető vagy a puskacső torkolatának kereksége, okozhatta a “kerek ij” kijelentést. A lövésre használt fegyvert a leíró joggal írhatta íjnak --legfeljebb a maga számára is furcsa íjnak--, mert a saját maga által használt lövőfegyver nevét kölcsönözte, az általa ismeretlen de hatásában, céljaiban hasonlóan működő fegyvernek. Ha például ma látnánk egy olyan fegyvert, amit nem tudunk meghatározni, de a hatása hasonló az általunk is ismert puskához, akkor mi is azt mondanánk, hogy olyan, mint egy puska, vagy... olyan puskaszerű valami, az a fegyver! A leíró is csak az általa ismert, számára felfogható íjhoz hasonlíthatott!
A Brahma-Mitum -fegyver hatásmechanizmusa oly annyira hasonlít a többi mondák leírásaihoz, hogy arra itt nem is vesztegetek több szót, de arra figyeljünk fel, hogy ezeket a fegyvereket mindig “végső érvként” használták, és mindig ezzel ért véget a háború, vagy a csata! Az Ó-germán mondákban említettem egy Ázer nevű népet, akiket Odin elpusztított! Mit ad Isten itt a védák-ban pedig egy Azúr nevű nép jár ugyanúgy, akiknek a vezetője Writa volt, és nem Odin-nal küzd, hanem Indrá-val! Illetve pontosabban szólva azzal az Arjuná-val, akinek Indra adott hadfelszerelést, hogy éppen az Isten érdekében vívjon háborút. Indra maga nem piszkolta be a saját kezét a vérengzés dicsőségével! A monda maga úgy szól, mintha a magasságos Indra csak úgy mellesleg megkérte volna Arjuná-t, hogy ha már amúgy is arra jár, ugyan verje már szét az Azúrok országát is. Az érdekes már csak az, hogy ezek az Azúrok a tenger mélyén laktak, és valószínűleg közük lehet azoknak a különös tenger alatti lényekhez, akik a Sumér, vagy az Indiai, Kínai, de még a Föníciai mondavilágban is tanítani jártak a tenger alól a felszínre. Az Indra és Arjuna, valamint az Azúrok csatája a Mahabharata főeposz Vanaparvan című részében a 168-169-173.-ik versben így olvasható.
 
Arjuna felmegy az égbe, hogy Isteni fegyvereket szerezzen az égi lényektől, és megtanulja azok kezelését. Amíg fönntartózkodott, Indra az ég ura, azt kérte Arjuná-tól, hogy verje szét az Azúrok hatalmas seregét, és rombolja le városaikat. Az Azúrok démonjai (30 millióan) hatalmas erődökben, és a tenger mélyén laktak. (A asszír halemberek is) Indra az ég ura Arjuna rendelkezésére bocsájtotta a saját léghajóját (nem tévedés, szó sincs itt Isteni kocsiról!) amelyet Indra szolgája Matali kormányzott! Ez a jármű víz alatt is tudott haladni. Az ezt követő elkeseredett küzdelemben az Azúrok özönvízhez hasonló esőt zúdítottak alá és ekkor Arjuna ellenük fordította az Isteni fegyvert, az pedig a vizet mind felszárította. Az Azúrokat legyőzték tehát, és a csata után pedig Arjuna leereszkedett a legyőzött démonok városaiba. A víz alatti városok szépsége és gazdagsága elkápráztatta őt. Kikérdezte Matali-t a városok történetéről, és megtudta, hogy eredetileg az Első Istenek részére építették azokat. Más helyeken is történtek félelmetes csaták, melynek során a légváros, felszállt az égbe az után ismét csaknem a földre zuhant, egyik oldaltól a másikra sodródott, s meg a tengerek mélyére is alámerült. Már jó ideje tombolt a harc, amikor Arjuna egy halálos lövést adott le, ami az egész várost darabokra tépte, az pedig lehullott a földre… (Itt égi városról van szó.)
Vagyis Arjuna nem tudta kezelni a léghajót, mert Indra egy saját szolgáját, Matali-t adta mellé! Bizony jó az a kijelentes, hogy meg kellett tanulni a fegyverek kezelését is. Van is erre utalás elég sok. De még arra is, hogy nem akárki használhatta ezeket a Vimanákat. Maguk az Istenek az emberi tanítványaik kötelességévé tették, hogy a szerkezetek titkait nem árulhatják el senkinek sem. Rettenetes büntetések vannak kilátásba helyezve azoknak, akik ezt nem tartják be. Erről Samaranganasutradhar-ban is találhatunk egy-két intést.
A Vimaná-t csak egészséges felnőtt férfiak vezethetik, de csakis olyanok, akik a Vimaná-k minden titkával tisztában vannak. Meg kell tanulni és érteni a Vimana kezelésének 32 fajtájat és módját!
Hát bizony itt sincsenek misztikus Istenek, és tüzes kígyók vagy sárkányok! Nagyon is emberi “Istenek vannak”! Nagyon fontos megfigyelni, hogy azt a bizonyos Brahma-fegyvert, mindig a végső érvként alkalmazzák, és mindig csak egy lövést adnak le vele. De itt jelenik meg először, hogy több féle Isten is létezik. Van egy, aki a fegyvert adja az űrben, és egy másik Isten-csoport, aki a tenger alatt lakik! De közvetlenül soha nem harcolnak egymással, hanem csak a félistenek, vagy a földi emberek közvetítésével. Biztos, hogy ennek is oka van. Azonban tudunk Indra léghajójáról is egy-két dolgot, mert le van irva egy másik Véda-részletben.
Kalidasza véda írása arról szól, hogy hogyan használta ugyanezt a járművet Dusyanta király.
Amikor Dusyanta király kiszállt Indra légi járművéből, csodálkozva vette észre, hogy kereke nem veri fel a port, és zajt sem okoztak, pedig forogtak még akkor is, amikor az a földön állt. Elképedve látta, hogy a kerekek nem érintik a talajt. Matali elmondta, hogy ez Indra kocsijának nagyszerű szerkesztésével magyarázható.
A Katha-Szaitszagara véda pedig még ehhez is hozzá teszi az alábbiakat.
Ennek a csodálatos járműnek sohasem kellett semmiféle anyag amivel működik.
Azután lejjebb ugyanaz a véda azonnal meg is cáfolja saját magát, amikor azt írja:
Létezett egy anyag, amit Indra járművébe öntöttek, ez nagyban hasonlitott a méz-hez. Van is neve neki, mégpedig Mahdu-nak hívták.
A Vimana legelső leírása a Jadzsur védában található. De már itt is egyértelműen égi, légi járművet jelentett ez a szó. Néhány leírás a védák-ból a Vimana jellemzésére:
Fénnyel tölti meg az égboltot.
Az egész vidéket megvilágítja.
Mézszerű folyékony anyaggal van megtöltve.
Követni képes a Nap és Hold járását és feljöttét.
Olyan zajjal mozgott, hogy hasonlatos volt a felhőkből jövő dörgésre.
Egy ilyen Vimana amit a hattyú rajza díszített hangos dörgéssel az égbe emelkedett.
Hegyes orruk volt, és rendkívül gyorsan repültek.
Mindig napkeletről napnyugat felé tartottak!
Talán még égi forgalmi szabályok is léteztek? Ám ezt a haladási irányt ne vegyük biztosnak, mert majd látjuk, hogy vannak olyan leírások is, hogy a nap egykor ott kelt fel, ahol régebben lenyugodott!
Még mindig az előző csatánál tartunk, ahol Matali volt a pilótája, és Arjuna a parancsnoka, Indra csodálatos léghajójának. Egy leírás a Mahabharata eposz további helyein így szól a 173-179- versekben:
- Kardok és félelmetes dárdák, iszonyú buzogányok, égi hatalmú gerelyek, és rikító villámok voltak ott, és mennydörgések… repülő labdák, melyek hatalmas szeleket, viharokat támasztottak… amelyek hangja csak úgy visszhangzott a nagy felhőktől. Hasonlóképpen százával hullottak a légből, a harsogó, és nagy széllökéseket okozó, zajos, hátborzongatóan szana-szét pattanó meteoritok…
Hát bizony itt már egészen nagy arzenálról van szó. Jól felismerhetőek a mai rakéták működésének nyomai is, hiszen ha a leíró ismét csak a maga fogalmai szerint írta le a történteket, akkor a rakéták jellemzésére, nagyon is alkalmas az égi gerely, dárda, buzogány kifejezés. De ha a repülő labdák szana-szét repülő tárgyait tekintjük, hát ennél szemléletesebb leírás a kazettás bomba működésére nem is kell. A robbanások hangja is plasztikus, hiszen éppen így lehet ma is leírni, egy szétszóródott bombaköteg hangját! A Drona Parva, hindu mondagyűjtemény egy másik részében, ugyanerről a repülő dárdákról olvashatunk, amelyek még a megerődített városokat is könnyeden romba döntötték. Az alábbi fordítás is a Drona Parva-ból származik és figyeljük meg, hogy itt is utoljára vetettek be a Brahma fegyvert, aminek ismét a jól ismert atomfegyver hatás lett a végeredménye!
- Mintha elszabadultak volna az elemek. A nap körbe-körbeforgott és keringett. A Bahma-fegyver hatásától megpörkölődve és lázban támolygott az egész világ. Az elefántok ide-oda rohantak, hogy menedéket találjanak az iszonyú hőség elől. A vizek forrni kezdtek, az állatok elpusztultak, az ellenséget legyűrték, s a tomboló tűztől sorra lezuhantak, megperzselődtek a fák. Az elefántok szerte-széjjel, ordítottak, s azután holtan rogytak össze. A lovak és a harci kocsik porrá égtek. Ezernyi kocsi semmisült meg, azután mély csend ereszkedett a tengerre. A szelek fújni kezdtek és a föld felderült. Hátborzongató látvány tárult elénk. A borzalmas hőség megcsonkította a halottak tetemeit, úgy hogy már nem is volt emberi alakjuk. Sohasem hallottunk ilyen fegyverről, sohasem láttunk ez előtt ilyen hatalmas, és borzalmas fegyvert…
Nos figyeljük csak meg, hogy mennyire egyszerű, tényszerű és misztikummentes, ez a leírás. Mennyire jól tetten érhető a hatalmas hő, a lökőhullám, de még az is, hogy az elefántok egy ideig bírták ezt a helyzetet, de azután mégis elpusztultak, talán lehet, hogy a sugárzástól!? De még egy érdekes momentum is van. Ez a csata hatalmas füsttel járhatott, mert a leíró külön is szól arról, hogy miután a szél elvitte a füstöt, ami tárult a szeme elé. Ugyanez a háborús részlet még kiegészül egy másik véda-ban, vagyis a Mausola Parva-ban további leírásokkal:
- Az ismeretlen fegyver, amit Brahma-fegyvernek neveztek, óriási villámsugárral, mint a halálhírnök sújtotta a porba Vrishnis és Andhakas városokat az összes lakójával együtt. Az összeégett halottak felismerhetetlenek voltak, kihullott a hajuk, a körmük. Az edények szinte ok nélkül szétpattantak. Az égből fehér por hullott és a madarak is mind fehérek lettek. Egy óra leforgása alatt ehetetlenné vált minden ennivaló…
A Mahabharata-ban több olyan leírás is olvasható, ami egyértelműen utal a nukleáris robbanás következményeire. A fent leírtak hajszálpontosan egyeznek egy atomcsapás eseményeivel, így nagyon nehéz lenne őket másnak betudni. Itt kell megjegyezni, hogy ekkor meg a kínaiak sem, ismerték még a tűzijátékot sem, így robbanó eszközökről még nyomokban sem beszélhetünk, tehát ilyet leírni csak akkor lehet, ha valaki tényleg látta, hogy mi történt. A szörnyű eseményt követő radioaktív poreső több helyen is jelezve van, és nem csak az Indiai mitológiában.
A Drona Parva így ír erről:
- A villám lecsapott, majd finom porrá vált. A tűz elől a katonák a folyóba ugrottak, hogy megmoshassák a felszerelésüket és a hőségtől izzadó, fehér porral ellepett testüket…
Vagyis ezek a katonák tudták, hogy ilyenkor mit kell tenni. Ez a néhány sor nemhogy az atomcsapásra, hanem még a nukleáris következmények mentesítésére is utal. Van egy nép Indiától nem nagyon messzire, akinek még a pontos eredetet sem ismerjük. Ez a Thai nép. A Thai mondák olyannyira pontosan írnak erről a csapásról, hogy ezt már orvosilag is értékelni lehet. Thien-She monda.
Az égi kígyó elsötétítette az eget. Azon a helyen, ahol pályája végigvonult, odalenn a földön az emberek légzése szinte lehetetlenné vált. Fehér hamu szitált a földre és az emberek bőréből folyt a genny. A hamu nem csak légzési nehézségeket okozott, hanem gyógyíthatatlan kiütéseket is, amelyek felemésztették az emberek erejét, és sokáig dülöngéltek, majd nyomorultul meghaltak. A Thien–She fehér pora, minden növényt és a kisebb állatokat is megfojtotta…
No most gyorsan lapozzunk vissza Úr város pusztulásához, és máris láthatjuk, hogy ott mi okozta az emberek dülöngélését, akik pedig nem is voltak részegek. De olvashatunk fent egy másik leírást is arról, hogy mitől teltek meg a poharak fehér porral Úr-ban. Ugyanakkor láthatjuk, hogy a Thai mondákban is van neve ennek a fegyvernek. Vagyis már nevezhetjük Mitum-Brahma-Thien-She fegyvernek is a mondák alapján azt, amit ma atomfegyvernek hívunk. De azért lapozzunk vissza a János Jelenéseinek könyvébe is, ami így szól:
- Elméne azért az első, és kitölté az ő poharát a földre, és támaszta hatalmas, és gonosz fekélyt az embereken. ((Jan.jel. 16,2.))
De hogy Sodoma és Gomorra sem maradjon ellenpélda nélkül, utazzunk el a Maja mondák világába csak egy pillanat erejéig. A Popul Vuh monda is ismeri a napforróságú fegyvert, amit az égi istenektől kaptak, azok földi követői. Így szól a fegyver hatásáról írott néhány sor.
- Mint egy férfi fölszállott a nap, és elviselhetetlenné vált annak heve. És azonnal megmeredtek az emberek, és mindnyájan kővé váltak…
Majd láthatjuk a Dél és Közép-Amerikával foglalkozó részben, hogy ennek a mondának is vannak fellelhető maradványai, üvegsivatag formájában Sete Cidades városban, abban a bizonyos Hétváros-ban. Tehát ha a Mitum-Brahma-Thien-She fegyver hatását összefoglaljuk, akkor az valahogy így működhetett:
- Robbanás… villámok, fényfelvillanás.
- Hőhatás… elviselhetetlen hőség, növények, fák, emberek, állatok megégése.
- Vihar keletkezese… lökő-hullám!
- Radioaktív por… sugárzás hatása, körmök, hajak kihullása, fekélyek keletkezése.
- Hatalmas csend az esemény végén.
A hatások sorrendje, minden mondában egyezik, és helyes sorrend ez, ha a mai atomfegyverhatást vesszük alapul. Sőt a Sumér-monda, még a gombafelhőre is utal, mert olyannak írja le, mintha a “vulkán tört volna ki”! Napjainkban fordítanak olyan eddig ismeretlen véda-szövegeket, ahol többször is ki van hangsúlyozva, hogy voltak olyan fegyverek, aminek alkalmazása esetén, csak az emberek és az állatok haltak meg, de az anyagi javaknak nem esett kára! Nos ezt is ismerjük! Ezt hívják Neutron bombának. Ugyanebben a puranák-ban olvasható az is, hogy a földi félistenek látták, és követni tudták a vimaná-k érkezését egy kosár alakú tárgy segítségével. Nos ezt is ismerjük, úgy hívják, hogy lokátor.
Vajon találhatunk-e ezeknek az eseményeknek ma is felmérhető nyomait. Nos keressünk csak egy kicsit. Davis Camp, és David W. Davenport angol kutatók a Gangesz és a Rajmahal hegység között találták meg azt a Mohendzsodaro romvárost, ami a mai Harappa városkától északra kb. 40 km-re található. A város ismert volt már ie: 3000 környékén is, sőt kereskedelmi központja volt az India-Mezopotámia kereskedelmi utaknak is. Nos ez a város a mondák és történetek szerint elég hirtelen tűnt el a térképről. Két nevét is feljegyezte az Indiai irodalom, méghozzá az eltűnés kapcsán. Az egyik irat a “tűzben eltűnt” városként emlegeti, a másik pedig a “fehér felhőben eltűnt” városként tesz róla említést. Mindkét iratot eredetiben, a Kelet-Ázsiai Múzeum irattárában meg lehet találni! Város feltételezett helyén, egy fehér porral takart üveggé olvadt homoktengert találtak, a sok ezer égett rom mellett. Több ezer fekete gombot, azután agyagedényként azonosítottak. Emlékezzünk az előzőekre, hogy hányszor emlegették, - és nem csak Indiában - a szétpattant edényeket? De ne feledjük a fehér por leírását, ami megtalálható a Gilgames eposzban, és még a Jelenések Könyvében is. Ebben a városban nem csak agyagedényeket, hanem égett csontokat is találtak, ami alapján megmérték a sugárzást, és a normális érték 30-szorosát mérték a csontokon, a területen pedig annak 20-szorosát! Davenport a robbanás feltételezett hőjét 2000 C-fokra számította ki. A környéken az őslakosok “halálhely”-nek hívják a romvárost és vallásos félelemmel ma is elkerülik.
A környéken tűzhányó tevékenységnek nyoma nincs, és ugyanígy nincs meteor-becsapódásnak nyoma sem. Az elpusztul lakosok számát, a csontok alapján 30-ezerre becsülik!
Sajnos az nem egészen világos, hogy mi volt ennek a háborúnak az oka. Talán az, hogy több fajta Istenség nem egészen értett egyet a Föld kormányzásával. De inkább az lehetseges, hogy egy másik csoport is érkezett földre és helyet követelt magának. Talán akkor nézzük, hogy mit is ír erről a Drona Parva véda ide vonatkozó mandalája. A fordítás angolra 1988-ban történt, és dr. Portap Chandra Roy fordította az eredeti szanszkrit-ból. Az angol változatban a 690. -ik oldalon kezdődik a szöveg. Az eredeti szanszkrit nyelvű Drona Parva-ban pedig a 62.-ik versről van szó. Azonban itt sem írja a szerző, hogy miért vesztek össze az Istenek annak okát csak Kanjilal professzor egy másik értelmezésében sejtjük meg majd!
- Eredetileg, a bátor Azúr-oknak három városa volt az égben. ( Ugyanazon Azúrokról van szó, akiket később Arjuna pusztított el a tenger alatt Indra harci szekerével.) A városok mindegyike hatalmas volt és kiválóan megépített. Az egyik vasból volt (vagy inkább: úgy nézett ki, mint a vas), a második ezüstből, a harmadik aranyból. Az aranyváros Kamlaksa-é volt, az ezüstváros Tarakahsa-é, a vasváros pedig Vidyunmalin birtoka volt…
Itt a szöveg még nagyon sok részleten keresztül dicséri az égi városokat, de egy szót sem szól arról, hogy Siva ugyan miért esett nekik. Emlékezzünk az előző részből, hogy Sivá-nak is volt egy hasonló égi városa. Folytassuk a csata leírását 77-ik versnél…(angol változat 691-oldala.)
- Síva aki ezt a pompás szekeret vezette, (Vimana-ról van szó) amelynek megalkotáshoz az összes égi erőt és tudást összeszedték, e három város legyőzésére és szétrombolására készülődött… Amikor azután a három város az égbolton összetalálkozott, átfúrta őket Mahadevu isten háromszoros fénygyűrűből álló sugarával, aminek lelke az Isteni Yúga-tűz volt. Amikor a három város elkezdett égni, odasietett Parvati, és megtekintette a csata eredményét…
Nos itt is álljunk meg egy kicsit. Akik kritizálják a Drona Parva-t, azok itt arra hívják fel a figyelmet sokszor, hogy ezen a helyen a szanszkrit nem különbözteti meg az égbolt fogalmát a világűr fogalmától, pedig az mindenütt másutt külön fogalom. Csakhogy a szó-tő az a “felhők fölött-re utal” , és nem a üdvösséges mennyre. A szanszkrit nyelvben az ég szó, nem szinonimája a mennybeli üdvösség helyének! Van egy nagyon érdekes momentum is. Síva volt annyira takarékos, vagy rafinált, hogy megvárta, amíg az ellenséges városok az égen egy vonalba értek, és egyetlen lövéssel pusztította el őket. Nem tévedés ez, mert Roy professzor angol eredetijében is így olvashatjuk… "The Three cities, came together in the firnament…" vagyis a három város találkozott az égbolton! A Dzyan-könyve ezt az eseményt lakonikus rövidséggel így intézi el:
- Harcok dúltak a teremtők és a pusztítók között a világűrért!
Hát igen ez egy tömör és lényegretörő megfogalmazás! Mégis fontos ez, mert a másik értelmezés szerint a harc azért tört ki mert a pusztítók vagyis az Azúr-ok el akartak pusztítani a világűrt. Már előbb tárgyaltuk azt is, hogy az Azúr-okat a tenger alatt sem hagyta békén Ardjuna a későbbiekben. Nos mivel ez a rész nagyon fontos, így ismertetek egy harmadik értelmezést is. Ezt azért teszem, hogy látni lehessen, nem olyan nagy az eltérés a különböző fordítások között. De azért is, mert a másik értelmezésben majd tetten lehet érni, az okokra való utalásokat is. Kanjilal professzor több leírásból így értelmezte a fenti eseményt…
- Az istenek, akik elmenekültek, most visszatértek. Valójában a mai napig félnek Macecvará-tól. Eredetileg a bátor Azúr-ok három égi várossal rendelkeztek. Az egyik vasként nézett ki, a másik aranyosnak, a harmadik ezüstösnek. Az aranyvárosban Kalamaksa, az ezüstösben Tarakaksa, a vasban pedig Vidyunmalin volt az úr. Az összes fegyvere ellenére Mahhavatnak nem sikerült ezeket az égi városokat elnyomnia! Az istenek szorult helyzetükben Rudna-nál kerestek menedéket. Az istenek szószólója Vasava azt mondta nekik: Az égi városok Brahma támogatását élvezik. Ennek következtében az egész világegyetemet veszélyeztetik! Ő az istenek ura és rajtad kívül senki sem képes legyőzni őket.
- Chiva aki ezt a csodálatos kocsit vezette, melyet az egyébként az ég minden erőiből szereltek össze, felkészült a három város elfoglalására. És Sathnu, a bosszúállók vezetője, az Azúrok megsemmisítője, e mérhetetlen bátorságú harcos, akit csodálnak az égiek, kiváló harci felállást rendelt el. Amikor azután a három város a mennybolton talalkozott Masadeva isten átfúrta azokat szörnyű fegyverével, a háromszoros támadóövezetből. A Danavák nem tudtak ellenállni ennek a sugárzásnak, melyet a Yúga-tűz hatott át, és Szoma egyesülését jelezte. Mialatt a három város lángba borult Parvati odasietett, hogy megtekintse a színjátékot…
Nos Kanjilal professzor itt úgy fordította a Drona Parva-t, hogy kiegészítette azt, a többi idevonatkozó véda leírásaival ezért sokkal színesebbnek tűnik az előző fordításoknál. Ezért tetten is tudjuk érni az okokat. Ami nagyon érdekes, hogy megjelent egy katonai alkalmazás, vagy inkább fogalom, amit stratégiának nevezünk! Ha a szanszkrit szövegeket megvizsgáljuk, szinte azonnal láthatjuk, hogy honnan származik az Ószövetség Lucifer és Gábriel csatájának mondai alapja, és a folytatás is mennyire megegyezik. Nézzük csak:
 - Lucifer az Isten elé állt és azt mondta… Nem szolgálunk téged többé!
- Az Isten utasítja Gábriel arkangyalt, hogy semmisitse meg Lucifer seregeit.
- Ezután Isten kiválaszt egy népet (bár tudja, hogy mások is vannak)
- Azt mondja nekik: más Isteneid ne legyenek.
- És a kezükbe adta az ősi titkot, ezután mégis megbüntette őket.
- De azonnal meg is bánta ezt és visszavonta (Mózes könyve 2.) ”Akkor az Úr megbánta, hogy szerencsétlenséggel fenyegette népét.
Vagyis az Ószovetség Istene sem volt olyan mindenható, mint ahogy azt magyarázzák. De még tévedett is, és el is ismerte tévedését. Ő ellen is lázadtak, és ő sem piszkította be a kezét személyes csatával, hanem másokat utasított arra. Tehát maga a folyamat jól tetten érhető. Az Első Istenek “elrendeztek” egymást alaposan, majd a további problémamegoldást egy földi kiválasztott népre bízták. Néhány ismert, és tudományosan elismert Első megjelenés mondája az érkezés szempontjából:
 - Virachocha Közép és Dél-Amerikában az égben élt, és onnan jött. Feladata az volt, hogy a világ minden tájara elvigye az Úr tudását és üzenetét.
 - A Maják négy ősi istene, az univerzumból jöttek tanítani az embereket.
 - A Csendes Óceáni kultúrák általában az égből jött egy, vagy több istent emlegetnek, akik villámlás, mennydörgés közepette szintén a világmindenségből érkeztek. Az Első Istenek itt is óriások voltak. Lásd: Húsvét szigetek szobrai.
- Az Arizonában élő Hopi indiánok Katchina istene, égő szekéren az ég csillagainak sokasága közül érkezett, tanítani és megbékíteni az embereket.
 - A Kínaiak a világmindenség legyőzőjének tisztelik Pan Kuban-t, aki a repülő sárkányon a csillagok homályából érkezett, tanítani és építeni.
 - A Sumérok, Babiloniak, Perzsák, Egyiptomiak istenei “égi bárkákon” repülő géniuszokként érkeztek, a világűr egy távoli pontjáról, tanitani, és vizsgálni az embereket.
Nagyon fontos, hogy a háborúkat, megpróbáljuk csoportosítani, mert az irodalom, de mondák anyagai is elég sokszor összekeverik a földön történt csatákat, és az Első Istenek csatáit. Hogy még bonyolultabb legyen a kép Hérodotosz még a mondai Atlantiszt is, belekeveri a csaták sorába, amikor megállapítja, hogy az Atlantisziak csatái: “Héraklész oszlopain innen, és túl folytak", ami úgy-e “pompás” megállapítás, mert ebből csak annyit tudhatunk meg, hogy az Atlantisziak vagy Gibraltáron innen, vagy azon túl vívták csatáikat!
Én annak a nézetnek vagyok a híve, hogy az első idők története valahogy így nézett ki.
- Istenek megérkezése.
- Istenek közötti nézeteltérés.
- Háború a föld körül az Első Istenek részvételével.
- Természeti katasztrófák.
- Istensarjak háborúja.
Kálló Róbert
John Burrows: Régi repülőgépek
A szanszkrit szövegek sokszor említik, hogy az istenek az égen vívtak csatákat, vimánákat használtak, amelyeket olyan halálos fegyverekkel szereltek fel, mint amilyeneket mi alkalmazhatunk ezekben a felvilágosultabb időkben. A Rámájana pl. ezt írja:
"A Puspaka kocsi ragyog, mint a nap, a bátyám, a hatalmas Rávana szerezte meg. Ez a kiváló légi kocsi oda megy, ahova akarják… olyan, mint egy fényes felhő az égen."
".. Ráma király beszállt, és a Raghuk urának parancsára fölemelkedett a levegőbe."
A Mahábháratából, a nagyon hosszú indiai eposzból tudjuk, hogy a Maja nevű démon vimánájának a kerülete húsz könyök volt, négy erős kerékkel látták el. Ez a költemény az információ igazi aranybányája, ami az istenek közötti konfliktusokat illeti, és akik olyan halálos fegyvereket használtak, mint manapság mi. A lángoló lövedékeken kívül más halálos fegyverekről is hallunk. Indra dárdája egy köralakú ’reflektor’ segítségével működött. Amikor bekapcsolták, fény-nyalábot produkált, ez minden célpontot azonnal elpusztított. Az egyik párviadalban Krsna az égen üldözi az ellenfelét, Salvát, és Salva valamilyen módon láthatatlanná teszi a Saubha nevű vimánát. Krsna azonban egy különleges fegyvert használ: 'Gyorsan elővettem egy nyilat, amely a hang alapján keresi meg a célpontot'. Sok más rettenetes fegyvert ír le egészen magától értetődően a Mahábhárata, de a legfélelmetesebb az, amelyet a Vrsnik ellen használnak:
"A gyors és erős vimánájában repülő Gurkha a Vrsnik és Andhakák három városa ellen egyetlen, de az univerzum valamennyi erejével rendelkező lövedéket lőtt ki. Tízezer napként ragyogó, lángoló füst- és tűzoszlop emelkedett fel. Ez volt az ismeretlen fegyver, a vas mennykő, a halál küldöttje, amely hamuvá égette a Vrsnik és Andhakák egész nemzetségét."
Fontos megjegyezni, hogy ezek nem elszigetelt események. Más civilizációkban is vannak hasonló beszámolók. A vas mennykő utóhatásai nagyon ismerősen hangzanak. Úgy látszik, az embereket annyira elégette, hogy a holttesteiket nem lehetett azonosítani. A túlélőknek se volt sokkal jobb, mivel kihullott a hajuk, leváltak a körmeik.
Az állítólag mitikus vimánákkal kapcsolatban talán a legérdekesebbek azok a tárgyilagos feljegyzések, amelyek leírják, hogyan kell ezeket megépíteni. A maguk módján, az utasítások egészen pontosak.
A Szamarangana Szutradhára írja:
"A vimána teste erős és tartós legyen, könnyű anyagból, mint egy nagy madár. A belsejében kell elhelyezni a higany motort, alatta a vasból készült fűtőberendezéssel. A higanyban rejlő erő mozgásba hozza a meghajtó örvényt, és a gépben ülő ember nagy távolságot tehet meg az égen. A vimána föl- és leszállhat függőlegesen, adott szögben haladhat előre és hátra. A gépek segítségével az emberek repülhetnek a levegőben, a mennyei lények lejöhetnek a földre."
A Hakatha (a babiloniak törvénykönyve) egyértelműen kimondja: "A repülőgép használata nagy kiváltság. A repülés ismerete a mi egyik legrégebbi örökségünk. Ajándék azoktól, 'akik odafönt élnek'. Azért kaptuk tőlük, hogy sok életet megmentsünk."
Még fantasztikusabb információt ad egy régi khaldeai könyv, a Szifrala, amely több, mint száz oldalon sorolja a repülőgép építésének műszaki részleteit. Olyan szavakat tartalmaz, amelyeket grafitrúdként, réztekercsként, kristály kijelzőként, rezgő szférákként, stabil szögekként, stb. lehet fordítani
Régi indiai repülőgép-technológia, az anti-gravitáció kézikönyvből
Az UFO rejtély sok kutatója hajlamos arra, hogy figyelmen kívül hagyjon egy nagyon fontos dolgot. Feltételezik, hogy a legtöbb repülő csészealj idegen, vagy talán katonai eredetű, származhatnak az UFO-k a régi Indiából és Atlantiszból is. Amit a régi indiai repülőgépekről tudunk, az a régi indiai forrásokból származik; írott szövegekből, amelyeket ránk hagyományoztak a régi századok. Nem kétséges, hogy a legtöbb szöveg hiteles; köztük vannak a jól ismert eposzok, de szó szerint több száz ilyen van. A legtöbbet még le sem fordították angolra a régi szanszkritból.
Az indiai Asóka császár alapította meg a "Kilenc ismeretlen ember titkos társaságát": ezek nagy indiai tudósok voltak, az volt a dolguk, hogy katalogizálják a tudományokat. Asóka titokban tartotta a működésüket, mert attól félt, hogy a régi indiai forrásokból szerzett ismereteket a háború gonosz céljaira használják fel; Asóka pedig nagyon ellenezte a háborút, miután véres csatában győzött le egy ellenséges sereget, és áttért a buddhizmusra. A "kilenc ismeretlen ember" összesen kilenc könyvet írt, feltehetően mindenki egyet. Az első könyv címe: "A gravitáció titkai." A történészek hallottak erről a könyvről, bár nem látták. Főleg a "gravitáció ellenőrzésével" foglalkozik. Feltehetően még megvan valahol, India, Tibet egy titkos könyvtárában, vagy másutt (talán éppen Észak-Amerikában). Érthető, hogy Asóka ezt az ismeretet titokban akarta tartani, már amennyiben létezik.
Asóka tudta, hogy ilyen és más „futurisztikus” fegyvereket használó háborúk pusztították el Ráma birodalmát, sok évezreddel azelőtt. A kínaiak csak néhány évvel ezelőtt találtak szanszkrit dokumentumokat a tibeti Lhaszában, és azokat elküldték a csandigarhi egyetemre, hogy fordítsák le. Dr. Ruth Reyna egyetemi professzor azt mondta, a dokumentumok a csillagközi űrhajók építési utasításait tartalmazzák. Meghajtási módszerük „anti-gravitációs” volt, a laghimához, az ember fiziológiai alkatában létező ismeretlen erőhöz hasonló rendszeren alapult, amely "centrifugális erő, és elég hatalmas ahhoz, hogy leküzdje a gravitációt." A jógik szerint ez a laghima teszi lehetővé a levitációt.
Dr. Reyna azt mondta, a sok ezer évesnek vélt szövegekben astráknak nevezett gépeken a régi indiaiak egész hadsereget küldhettek bármelyik bolygóra. Más titkokat is feltárnak a kéziratok, úgymint anima (láthatatlanná tevő süveg), és garima (hogyan váljunk olyan nehézzé, mint egy ólomhegy). Az indiai tudósok persze nem vették ezeket a szövegeket nagyon komolyan, de jobban értékelték, amikor a kínaiak bejelentették, hogy egyes adatokat az űrprogramjukban fognak tanulmányozni. Egyike az elsőknek ez a kormány, amely elismeri, hogy az anti-gravitációt vizsgálja.
A kéziratok nem mondják meg határozottan, történt-e valaha is bolygóközi utazás. Említenek egy holdra tervezett utazást, bár nem világos, hogy a terv megvalósult-e. Az egyik nagy indiai eposz, a Rámájana azonban részletesen elmondja hogyan utaztak el a holdra egy vimánán (vagy astrán), sőt harcoltak a holdon egy Asvin (vagy atlantiszi) űrhajóval. Ez csak az egyik újabb bizonyság arra, hogy az indiaiak használták az anti-gravitáció és aerospace technológiát.
 Régi indiai repülőgép-technológia, az anti-gravitáció kézikönyvből
Még messzebb kell visszamennünk az időben, hogy a technológiát igazán megértsük. Ráma birodalma legalább 15,000 évvel ezelőtt jött létre Észak-Indiában és a mai Pakisztánban. Sok nagyvárosa volt, némelyiket megtalálták Pakisztán sivatagjaiban, Észak- és Nyugat-Indiában. Úgy látszik, Ráma kortársa volt az atlantiszi civilizációnak, amelyben megvilágosult papkirályok uralkodtak.
Ráma hét legnagyobb városát a klasszikus hindu szövegek a hét rsi városainak nevezik. A régi indiai szövegek szerint az embereknek vimánáknak nevezett légi járműveik voltak. A vimána két fedélzetes, kerek légi jármű, kerek ablakokkal és kupolával, majdnem olyan, ahogyan a repülő csészealjat elképzeljük. A "szél sebességével" repült, és "dallamos hangot" adott. Legalább négy különféle vimánatípus volt: csészealj formájúak, hosszú hengerek ("szivaralakú úrhajók"). Nagyon sok régi szöveg beszél a vimánákról, több kötetet kitennének. A gyártók repülési kézikönyveket írtak a különféle vimánák vezérléséről, némelyik ránk maradt, sőt le is fordították angolra.
A Szamara Szútradhara tudományos értekezés, a vimánában történő légi utazás minden szempontjával foglalkozik. 230 párvers beszél a megépítéséről, a felszállásról, ezer mérföldes repülésről, normál- és kényszerleszállásokról, még a madarakkal való esetleges összeütközésekről is. A Vaimánika Sásztrát 1875-ben találták meg egy indiai templomban. Ezt a Kr.e. 4. században írta a bölcs Bháradvádzsa, aki még régebbi szövegeket használt forrásként. A szöveg témái a vimánák üzemeltetése, vezérlés, óvintézkedések hosszú utazások esetén, a repülőgép vihar- és villámvédelme, valamint hogyan lehet átkapcsolni „napenergiára” egy szabad energiaforrásról, amely „antigravitációként” hangzik. 8 fejezetében ábrák vannak, háromféle repülőgépet mutat be, olyan készülékekkel együtt, amelyek tűzbiztosak és nem törnek el. Felsorolja a járművek 31 lényeges részét és a 16 anyagot, amelyekből készülnek, és amelyek abszorbeálják a fényt és a hőt; ezért tartották alkalmasnak a vimánák építéséhez.
Ezt a dokumentumot lefordították angolra, és beszerezhető a kiadónál: Vaimánika Sásztra, szerzője Mahársi Bháradvádzsa, angolra fordította, szerkesztette és kiadta G. R.Josyer, Mysore, India, 1979.  Mr. Josyer a majszuri nemzetközi szanszkrit kutatás akadémiájának igazgatója. Nem tűnik kétségesnek, hogy a vimánákat, valamiféle „anti-gravitáció” hajtotta. Függőlegesen emelkedtek föl, lebegtek az égen, mint a modern helikopter. Bháradvádzsa nem kevesebb, mint 70 régi tekintélyre és tíz repülőút-szakértőre hivatkozik.
Ezek a források elvesztek. A vimánákat a vimána-grhában, egyfajta hangárban tárolták. Néha azt mondják, egy sárgásfehér folyadék volt az üzemanyag, máskor valamilyen higanyvegyület, bár erről elég zavarosan írnak. Nagyon valószínű, hogy a későbbi szerzők megfigyelőkként írtak, régebbi szövegekből idéztek, és érthető módon maguk sem ismerték a meghajtás elvét. A "sárgás-fehér folyadék" gyanúsan úgy hangzik, mint a gazolin, és talán többféle meghajtási mód volt, köztük belső égésű, sőt "pulse-jet" motorok. Érdekes megjegyezni, hogy a nácik az első pulse-jet motorjaikat a V-8 rakétáka bombákhoz fejlesztették ki. Hitlert és a nácikat kivételesen érdekelte a régi India és Tibet, évente küldtek ezekre a helyekre expedíciókat, a 30-as évektől kezdve. Ezoterikus információt gyűjtöttek, és talán innen is szereztek tudományos ismereteket.
A Dróna Parva (Mahábhárata) és a Rámájana szerint az egyik fajta vimána gömb formájú volt, nagy sebességgel haladt a higannyal generált széláramlatban. Olyan volt a mozgása, mint egy UFO-é, föl, le, előre-hátra, ahogyan a pilóta akarta. Egy másik indiai forrásban, a Szamarában a vimánák „sima és jól összeállított vas gépek, higanytöltéssel, amely hátul zajos láng formájában csapott ki." Egy másik írás, a Szamaranganaszútradhara leírja, hogyan építették a járműveket. Lehetséges, hogy a higanynak van valami köze a meghajtáshoz, vagy a vezérlési rendszerhez. Már a szovjet tudósok fölfedeztek valamit Turkesztán és a Gobi sivatag barlangjaiban, amit ők "nagyon régi, űrhajók navigálásához használt műszereknek" neveztek. A "műszerek" félgömb alakú üveg vagy porcelán tárgyak, kúpban végződnek, amelyben egy csepp higany van
 Régi indiai repülőgép-technológia, az anti-gravitáció kézikönyvből
Nyilvánvaló, hogy a régi indiaiak vimánákban repültek egész Ázsia felett, feltehetően Atlantiszig; sőt Dél-Amerikáig. A Mohendzso-daroban (Pakisztán, a hét rsi városának egyike Ráma birodalmában) talált és máig meg nem fejtett írást másutt is megtalálták: a Húsvét-szigeten. Még ezt a Rongo-Rongonak nevezett írást sem fejtették meg, és nagyon hasonlít a mohendzso-daroi íráshoz. Légi bázis volt-e a Húsvét-sziget a Ráma-birodalom vimánáinak az útvonalán? (A mohendzso-daroi vimána reptéren a utasok hallották a hangosbemondó dallamos hangját: Rama Airways, Bali, Húsvét-sziget, Nazca és Atlantisz, 7. kapu, beszállás megkezdődött. Kérjük az utasokat a 7. kapuhoz…) Tibet sem kis távolság. A "tüzes kocsiról" így beszélnek: "Bhíma repült a kocsiján, amely ragyogott, mint a nap, és olyan hangos volt, mint a mennydörgés... Fénylett a repülő kocsi, mint a láng az égen a nyári éjszakában ... elsuhant, mint egy üstökös... Mintha két nap ragyogott volna. Aztán a kocsi fölemelkedett, és teljesen kivilágosodott az ég."
Bhavabhúti Mahávirájában, egy 8. századi, régebbi szövegekből és hagyományokból merítő dzsaina szövegben olvassuk: "A Puspaka nevű légi kocsi sok ember visz Ajódhjába, a fővárosba. Az ég tele van hatalmas repülőgépekkel, sötét, mintha éjszaka lenne, csak a sárgás fényeik látszanak." A legrégebbinek tartott indiai könyvek, a Védák különféle formájú és méretű vimánákról írnak:az "agnihotravimána" két motorral működik, az "elefánt-vimána” több motorral, más típusokat a jégmadárról, az ibiszről és más állatokról neveztek el.
Sajnos a vimánákat, mint a legtöbb tudományos felfedezést, végső soron háborús célokra használták. Az atlantisztiak arra használták a maguk repülőgépeit, a "Vailixi-ket," hogy megpróbálják legyőzni a világot – ha hihetünk az indiai szövegeknek. Az indiai írásokban Asvinoknak nevezett atlantisziaknak még fejlettebb volt a technológiájuk, mint az indiaiaknak, és biztos, hogy még harciasabb természetük volt. Bár úgy tudjuk, nem maradt fenn régi szöveg az atlantiszti vailixi-ról, ezoterikus, okkult források írnak ezekről a repülőgépekről.
A vailixik hasonlóak a vimánákhoz, ha ugyan nem azonosak, általában "szivar alakúak" voltak, egyformán manővereztek a víz alatt, a légkörben vagy az űrben. Más repülőik olyanok voltak, mint a vimánák, csészealj formájúak, talán szinten le tudtak merülni a víz alá. Eklal Kueshana, az "Utolsó határ" szerzője azt írta egy cikkében 1966-ban, hogy a Vailixit 20,000 évvel ezelőtt fejlesztették ki Atlantiszban, és általában "csészealj formájúak voltak, trapezoid keresztmetszettel, alul három félgömbként kiemelkedő motorházzal. Mechanikus antigravitációs meeghajtásuk van, a motorjaik kb. 80,000 LE erőt fejtenek ki." A Rámájana, Mahábhárata és más szövegek elmondják, milyen szörnyű háború volt 10-12,000 évvel ezelőtt. Ráma olyan pusztító fegyverekkel győzte le Atlantiszt, amelyet a olvasók a múlt század második feléig el sem tudtak képzelni.
A Mahábhárata, a vimánák egyik forrása elmondja, milyen félelmetes volt ez a háború: "...(a fegyver) egyetlen, de az univerzum teljes erejével feltöltött lövedék volt. Ezer napként ragyogó, tüzes láng- és füstoszlop emelkedett föl egész pompájában... Egy vas mennykő, a halál óriási küldöttje, amely hamuvá égette a Vrsnik és Andhakák nemzetségét.... a testek úgy elégtek, hogy felismerhetetlenekké váltak. A haj és a köröm kihullott; az edények látható ok nélkül eltörtek, és a madarak fehérré változtak.... néhány óra után minden étel megfertőződött.... hogy megmeneküljenek a tűztől, a katonák a folyókba vetették magukat, lemosták magukat és a felszerelésüket..." Úgy látszik, mintha a Mahábhárata egy atomháborút írna le. Az ilyen utalások nem elszigeteltek, minden történelmi könyv említ nagy csatákat, amelyekben fantasztikus fegyvereket és légi járműveket használtak. Az egyik szerint vimána-vailix háború volt a holdon. A fenti részlet nagyon pontosan leírja, milyen volt az atomrobbanás, és hogyan hatott a rádióaktivitás az emberekre. A vízbe ugrás csak lélegzetvételnyi haladék volt.
Régi indiai repülőgép-technológia, az anti-gravitáció kézikönyvből
Amikor a régészek feltárták Mohendzso-daro rsivárost a múlt században, csontvázakat találtak az utcán fekve, némelyek egymás kezét fogták, mintha hirtelen sújtotta volna őket a végzet. Ezek a csontvázak a leginkább rádióaktívak azok közük, amelyeket valaha is talátak, mint Hirosimában és Nagaszakiban. Szó szerint üvegessé vált tégla- és kőfalakat találni Indiában, Írországban, Skóciában, Franciaországban, Törökországban és más helyeken. A kő erődök és városok elüvegesedésére nincs más logikus magyarázat, mint az atomrobbanás.
Továbbá Mohendzso-daroban, egy jól megtervezett, raszterben rendezett, a mai Pakisztánban és Indiában használatosnál jobb vízvezeték rendszerrel rendelkező városban az utcák tele voltak szórva „fekete üvegdarabokkal." Rájöttek, hogy ezek agyag edények voltak, amelyek megolvadtak az intenzív hőségtől. Atlantisz elsüllyedt egy kataklizmában, Ráma birodalmát atomfegyverek pusztították el, a világ visszaesett valamilyen "kőkorszakba," és a modern történelem csak több ezer évvel később kezdődik. Mégis úgy tűnik, mintha még lenne néhány vimána és atlantiszti vailixi. Ezeket úgy építették, hogy sok ezer éven át eltartsanak, némelyik talán még mindig használatban van, amint azt Asóka kilenc ismeretlen embere és a lhaszai kézirat tanúsítják.
Nem látszik meglepőnek, hogy titkos társaságok vagy kivételes, megvilágosult emberek testvériségei megőrizték ezeket a találmányokat, a tudomány és történelem ismeretét. Sok jól ismert történelmi személy, köztük Jézus, Buddha, Lao-ce, Konfucius, Zoroaszter, Mahávira, Quetzalcoatl, Akhenaton, Mózes, újabb feltalálók és persze sokan, akik valószínűleg névtelenek fognak maradni, ilyen titkos szervezetek tagjai voltak. Érdekes megjegyezni, hogy amikor Nagy Sándor eljutott Indiába, több, mint kétezer évvel ezelőtt, a történészei feljegyezték, hogy egy ponton "repülő, tüzes pajzsok" támadták meg őket, amelyek megrémítették a hadsereget és a lovasságot. Ezek a "repülő csészealjak" azonban nem alkalmaztak atombombákat vagy sugárfegyvereket, talán jóindulatból, és Sándor folytatta a hódításait Indiában. Több szerző fölvetette, hogy ezek a "testvériségek" néhány vimánát és vailixit titkos barlangokban tartanak Tibetben vagy egy más helyen, Közép-Ázsiában, és Nyugat-Kínában a Lop Nor sivatag egy nagy UFO misztérium központja. Talán még mindig tartanak itt sok repülőt, földalatti bázisokban, amilyeneket az amerikaiak, angolok és szovjetek építettek világszerte az elmúlt évtizedekben. De nem minden UFO tevékenységet lehet azzal magyarázni, hogy régi vimánák utaznak a holdra, valamilyen oknál fogva.
 Az összeállítás a lenti források alapján készült:

http://www.vadalma.hu

http://www.privatemoon.com

http://ezotv.hu

http://www.magharakademia.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Revolutional software XRumer 16.0 + XEvil bypass ANY hard captcha

(XEvilBestunuth, 2018.12.11 22:23)

Absolutely NEW update of captchas breaking package "XRumer 16.0 + XEvil 4.0":
captchas regignizing of Google (ReCaptcha-2 and ReCaptcha-3), Facebook, BitFinex, Bing, Hotmail, SolveMedia, Yandex,
and more than 8400 another subtypes of captchas,
with highest precision (80..100%) and highest speed (100 img per second).
You can use XEvil 4.0 with any most popular SEO/SMM programms: iMacros, XRumer, GSA SER, ZennoPoster, Srapebox, Senuke, and more than 100 of other software.

Interested? You can find a lot of impessive videos about XEvil in YouTube.

FREE DEMO AVAILABLE!

See you later ;)


http://XEvil.net/

Revolutional software XRumer 16.0 + XEvil bypass ANY Captcha

(XEvilBestunuth, 2018.11.28 02:49)

Absolutely NEW update of captcha solving software "XRumer 16.0 + XEvil 4.0":
captcha solving of Google (ReCaptcha-2 and ReCaptcha-3), Facebook, BitFinex, Bing, Hotmail, SolveMedia, Yandex,
and more than 8400 another categories of captchas,
with highest precision (80..100%) and highest speed (100 img per second).
You can use XEvil 4.0 with any most popular SEO/SMM programms: iMacros, XRumer, GSA SER, ZennoPoster, Srapebox, Senuke, and more than 100 of other software.

Interested? You can find a lot of impessive videos about XEvil in YouTube.

FREE DEMO AVAILABLE!

See you later!


http://XEvil.net/

Revolutional software XRumer 16.0 + XEvil can break more than 8400 type of CAPTCHAs

(XEvilBestunuth, 2018.11.15 15:32)

Revolutional update of captchas regignizing package "XEvil 4.0":
captcha solution of Google (ReCaptcha-2 and ReCaptcha-3), Facebook, BitFinex, Bing, Hotmail, SolveMedia, Yandex,
and more than 8400 another types of captchas,
with highest precision (80..100%) and highest speed (100 img per second).
You can use XEvil 4.0 with any most popular SEO/SMM programms: iMacros, XRumer, GSA SER, ZennoPoster, Srapebox, Senuke, and more than 100 of other programms.

Interested? You can find a lot of introducing videos about XEvil in YouTube.

FREE DEMO AVAILABLE!

Good luck ;)


http://XEvil.net/