Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az elektromosság története

2010.11.15

KRONOLÓGIA TÁRGYMUTATÓ ARCKÉPCSARNOK

 

  A legfiatalabb tudományok közé szokás sorolni az elektromossággal foglalkozó tudományokat.

  Ez igaz is.

  Bár már a görög gondolkodók is végeztek egyszeru kisérleteket a mágnesesség és elektromosság témakörében, és maga az elektromosság szó is a görög nyelvbol származik, csak 1600-ban jelent meg William Gilbert muve, De Magnete címmel amelyben a titokzatos és különös mágneses és elektromos erokkel foglalkozott. O használta eloszor az elektromos kifejezést, megállapította, hogy kétféle elektromosság létezik és méroeszközt szerkesztett ezek mérésére. Az elso tudománytörténetileg is értékelheto munka pedig 1767-ben jelent meg The History and Present State of Electricity (Az elektromosság története és jelen állapota) címmel, amelyben Priestley összefoglalja az addigi ismereteket.

  Mielott azonban elmerülnénk az elektromosság történetének, ennek a csodálatos és nagyszeru kalandnak az elbeszélésében, meg kell tennünk két nem elhanyagolható megállapítást.

  Az elsot inkább az elismerés és a büszkeség diktálja. Hiszen bármilyen rövid is az elektromosság tudományának története az idoben, jelentosége szinte felmérhetetlen. Nézzün szét magunk körül! Ugye nehéz lenne elképzelni az életet elektromosság nélkül. Az elektromosság világítja be estéinket, fozi ételeinket, meleget ad, rádiót, magnetofont, televíziót működtet és még hosszan folytathatnánk a felsorolást. Egyetlen egyet még had emeljünk ki, a számítógépek sem muködnének elektromosság nélkül. Azok a számítógépek amelyeknek egyikén Ön most éppen olvassa ezt az oldalt, vagy az amelyiken Én írtam. A számítógépek jelentosége a jövo szempontjából felmérhetetlen. Óriási fejlodésük nem következhetett volna be, ha nincs az elektromosság.

  Másodszor meg kell állapítanunk, hogy az elektromosság története lehet ugyan fiatal, de maga az elektromosság nem. Az elektromosság egyidos az anyaggal, vagyis a Világegyetemmel. Az anyag sajátja az elektromosság. Megnyilvánulásai a létezo világ minden jelenségében tettenérhetok. Az élettelen és az élo világ nem létezne elektromosság nélkül.

  Most induljunk és derítsük fel, hogyan vált mindennapjaink eszközévé, életünk nélkülözhetetlen részévé az elektromosság.

Válasszon a megadott elnevezések (un. bázisok) közül és a kalandozás meg kezdésekor ez lesz a kiinduló pontja.

Az elektrotechnika története szigorú idorendben.

A képernyonek ebben a részében az elektrotechnika eseményei történésük sorrendjében vannak felsorolva, figyelmenkívül hagyva minden más szempontot, vagy összefüggést.

A képernyo bal oldalán az alsó keretben látható idoszakokra kattintva, a választott intervallum jelenik meg a képernyo jobb oldali keretében.

A kiemelt szavak valamelyik másik bázis egy-egy lapjára utalnak. Ha bármelyiket megszeretné nézni, kattintson rá az egér bal gombjával. Az így behívott oldalon is találhat kiemelt szavakat. Az ezekhez tartozó lapokat az elobb ismertetett módon hívhatja meg. Ha egy lapot akar visszalépni, akkor használja a böngészoje vissza gombját. Ha ismét a kronológiához kíván visszatérni akkor válassza a bal alsó keretbol a kívánt idoszakot.

A bal felso keret lehetoséget ad Önnek, hogy új bázit válasszon kiinduló pontnak, a megfelelo nevet kattintással kiválasztva.

AZ ELEKTROMOSSÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA



i.e. 1160 táján - A kínaiak már ismerik és a tájékozódásban használják is az iránytut.

i.e. 1170 táján - Az elso ismert villámhárítók Egyiptomban, III. Ramszesz fáraó által építtetett templomokon.

i.e. 600 táján - Milétoszi Thalész említést tesz arról a jelenségrol, hogy a megdörzsölt borostyánko kisebb tárgyakat magához vonz. Ismerte a magnetitnek (mágnesvaskonek) is azt a tulajdonságát, hogy vasdarabokat magához vonz, és magánál tart.

i.e. 374 - A kínaiak az iránytut a hajók navigálásában hasznosítják.

1269 - Pierre de Maricourt (Petrus Peregrinus), a Zarándok, a mágneses vonzó és taszító eroket vizsgálva, megállapítja a mágneses erovonalak és pólusok létét.

1530 - Girolamo Fracastoro megállapítja, hogy a Földnek is van mágneses pólusa.

1588 - Livio Sanuto a Föld két mágneses pólusáról beszél.

1600 - Megjelenik De Magnete címmel William Gilbert muve a titokzatos és különös mágneses és elektromos erokrol. Kísérletei alapján megállapításokat tett az elektromosság és a mágnesesség hasonlóságáról. Kidolgozta a Föld mágneses modelljét, méroeszközt (elektroszkópot) készített a jelenségek mérésére.

1663 - Otto von Guericke kéngolyók felhasználásával elektromosságot állít elo.

1672 - Gottfried Wilhelm Leibniz eloszor állít elo elektromos szikrát, egy kéngolyó dörzsölésével.

1706 - Francis Hauksbee üveggömbös dörzsgépet szerkeszt és kísérleteket mutat be a dörzselektromossággal az angol Királyi Társaságban (Rolyal Society), ahol o a kísérleti berendezések gondnoka.

1709 - Francis Hauksbee értekezést nyújt be az angol Királyi Társasághoz ( Royal Society),Különféle tárgyakon végzett fizikai-mechanikai kísérletek a dörzsölési fény és elektromosság néhány meglepo jelenségének körébol címmel.

1725 - Du Fay megfigyeli, hogy a levego izzó fémek közelében elektromosan vezetové válik.

1729 - Stephen Gray felfedezi, hogy vannak az elektromosságot vezeto és vannak azt nem vezeto anyagok.

1729.július.02. - Elkészül az elso "távvezeték". Stephen Gray 200m távolságra vezeti el az elektromosságot.

1733 - Du Fay kétféle elektromosságot állapít meg. Az üvegelektromosságot és a gyantaelektromosságot.

1743 - Christian August Hausen elkészíti az elso villanyozógépet.

1745 - Pieter van Musschenbroek elkészíti az elso kondenzátort, a leideni palackot.

1749 - Benjamin Franklin feltételezi, hogy a villám is elektromos kisülés. Ennek igazolására kisérletekbe kezd.

1752.május.10. - D'Alibard sikeres kísérlete villámhárítóval

1752.június.23. - Az elso villámhárító felállítása Firenzében

1752.július.04. - Benjamin Franklin sárkánykisérletével igazolja égi és földi elektromosság azonosságát.

1753 - John Canton felfedezi a villamos töltésmegosztást (influenciát).

1753.augusztus.06. - Villámhárítóval folytatott kisérletek közben halálos áramütés éri Richman akadémikust. O a villamosság kutatásának elso áldozata.

1767 - T. Lane szikragömbös leideni palackot használ, mint feszültségméro készüléket.

1775 - Alessandro Volta elkészíti az elektrofort a lemezes kondenzátor egyik fajtáját, amellyel már nagyobb feszültség is eloállítható.

1778 - Georg Christoph Lichtenberg bevezeti a pozitív ill. negatív elektromos töltés elnevezéseket, valamint a + ill. a - jelöléseket.

1780 - Fürstenberger feltalálja az elektromos öngyújtót, ami az elektromosság elso gyakorlati alkalmazásának tekintheto.

1785 - C. A. Culomb torziós mérlegével az elektromos töltések közötti erot vizsgálja és megalkotja a róla elnevezett törvényt.

1786 - A. Bennet aranyfólia felhasználásával készít elektroszkópot.

1786.október.30. - Luigi Galvani fölfedezi az érintkezési elektromosságot.

1789 - Paet van Trootswijk és Deimann eloszor bontanak elektromos árammal vizet alkotórészeire, égheto levegore (hidrogénre) és az élet levegojére (oxigénre).

1791 - Megjelenik Galvani dolgozata az "állati elektromosságról".

1792. május.05. - Volta értekezése, az "állati elektromosság" bírálata.

1800.március.20. - Volta nyilvánosságra hozza, hogy az elektromosság új forrására talált, amely folyamatosan képes elektromosságot termelni. Ezt róla nevezik el Volta-oszlopnak.

1800.május.02. - Az elso vízbontás a Volta-féle oszloppal. Anthony Carlisle és William Nicholson ezzel a kísérletükkel megalapozzák az elektrolízist.

1800 - William Cruikshank elektrolizáló kádat készít.

1802 - Hellwig, Tihavsky és Leyteny feltalálják a szén-cink galvánelemet.

1802.március. - Robertson ívfény kísérlete két szénrúddal.

1803 - Jöns Jacob von Berzelius és Wilhelm Hisinger eloszor nyernek fémet elektrolizáló fürdobol.

1805 - Lodovico Gasparo Brugnatelli elkészíti az elso galvanikus arany bevonatot.

1808 - Humphry Davy elektromos ívlámpát készít.

1817 - Wilhelm August Lampadius kiadja az elso elektrokémiai tankönyvet.

1820.február.15. - Hans Christian Oersted felfedezi az áram mágneses hatását.

1820.július. - Salomo Schweigger felismeri a multiplikátor (sokszorozó)-elvet és felhasználásával galvanométert készít.

1820.szeptember.18. - André Marie Ampére eloadása két áramtekercs egymást vonzó ill. taszító hatásáról.

1820.szeptember.25. - Dominique-Francois Jean Arago felfedezi, hogy a vas áramjárta vezetok közelében mágnesessé válik.

1821 - Michael Faraday lefekteti az indukció elvét.

1821 - Thomas Johann Seebeck felfedezi a termomágnesességet.

1823 - A. M. Ampére két áramvezeték mechanikai vonzására és taszítására matematikai összefüggést állapít meg. Ez az elektrodinamika elemi törvénye.

1825.május.23. - William Sturgeon bemutatja a világ elso elektromágnesét.

1826 - Georg Simon Ohm kísérletei során meghatározza az anyagok vezetoképességét a róla elnevezett Ohm-törvényben.

1828 - Jedlik Ányos elkészíti a világ elso elso forgó elektromágneses motorját.

1831.augusztus.29. - M. Faraday felfedezi a mágneses tér elektromos hatását.

1831.október.17. - M. Faraday rúdmágnes mozgatásával áramot indukál.

1832.szeptember.03. - Hippolyte Pixii váltóáramú, forgómágneses áramfejlesztot készít.

1832.október. - Ampére kiegészíti Pixii generátorát, elkészíti az elso egyenirányítót.

1834 - Moritz Hermann Jacobi megszerkeszti elektromotorját, amely a késobbi villanymotorok prototípusának tekintheto.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.